A MiG-23-sok líbiai története
A MiG-23-as történetét Líbiában folytatjuk, mely államot a sors fintora folytán még az a szomszédos Egyiptom hozott össze a moszkvai vezetéssel, akivel később (politikai irány váltás miatt) konfliktusai lettek.
54 db MiG-23 MSz-t és UB-t vásárolt a Szovjetuniótól még 1974 végén, majd 1976-ban ugyanennyi MiG-23 BN-t. A gépek egy részét lekonzerválva raktáron tartották. Talán az alkatrészellátási gondokra akartak így felkészülni, talán kímélni akarták a gépállományt.

1977-ben, Egyiptom Moszkvától való elfordulását követően, kölcsönös kémtevékenységgel való vádaskodások és állítólagos líbiai merényletek után rövid határ menti háború robbant ki Egyiptom és Líbia között. Ennek során Líbia egyiptomi légibázisokat támadott, ahol a kísérővadászok közül egy MiG-23 MSz-t, MiG-21 MF-el lőttek le az egyiptomiak.
1979-ben egy újabb incidens történt a két ország légiereje között El Salloum fölött. Két líbiai MiG-23 MSz akaszkodott össze két egyiptomi MiG-21 MF-el, melyek - előbbiek szerencsétlenségére- már az újonnan leszállított amerikai Sidewinder rakétákkal voltak felszerelve. Egy 23-as hagyta ott a fogát, míg a másiknak sikerült kereket oldania.
A sikertelensége ellenére Líbia elsődleges taktikai elfogó vadásza a MiG-23 MSz maradt és ennek köszönhetően a továbbiakban még sok egyéb nemzetközi incidens főszereplője lett a típus . Az éles bevetéseket tekintve Líbia volt a típus leglelkesebb alkalmazója a térségben.
1980. július 18-án egy líbiai MiG-23 MSz roncsaira bukkantak Olaszországban a Sila-hegy északi oldalán, Calabriában. A pilótát a katapultülésben találták meg, aki a szakértő szerint kb. 20 napja volt halott. 21 nappal korábban, június 27-én éjjel az Itavia DC-9-ese tisztázatlan körülmények között zuhant a Tirrén-tengerbe. A két eseményt értelem szerűen összefüggésbe hozták egymással és a továbbiakban együtt vizsgálták.
A mai napig nem derület fény a valós eseményekre, ezért különböző feltételezések keltek szárnyra.
Sokak szerint a géppel dezertálni akart a pilóta, mások szerint ’ egy utas bevetésről’, azaz a típus maximális hatótávolságára tervezett terror akcióról volt szó. (utóbbinak ellent mond a nagyszámú azonosításra alkalmas nyom, amit egy jól megtervezett terror akció esetén általában igyekeznek előre eltüntetni)
Az sem tisztázott, hogy a DC-9-es ütközés, vagy rakétatalálat következtében zuhant e le?
Nem rég újra elővették az ügyet és rakéta találatot feltételezve vizsgálták az aznap éjjel tevékenykedő készültségi (francia, olasz és amerikai) gépekre vonatkozó adatokat.
Állítólag több MiG-23-ast is üldöztek a szövetséges gépek aznap éjjel a légtérben. (lehet, hogy csak egy 23-as volt, csak több helyen is megfordult?)
A fő kérdés viszont megmaradt: vajon mit keresett egy líbiai MiG-23 MSz Olaszország felett, Szicíliától északra?
Az 1980-as csádi invázió során is bevetették a típust földi célok támadására. A megszállt északi területeken állomásoztattak is belőlük. A 80-as évek vége felé a csádi felszabadító erők terepjárókkal harcoló csapatai mélyen Líbiába hatolva az egyik reptéren számos repülőgépet semmisített meg, köztük sok MiG-23-ast is.
Líbiának egy sor légi incidense keletkezett az USA-val a Szidra-öböl kapcsán. 1980. szeptember 16-án, egy századnyi líbiai vadászgép (részben MiG-23-sok) elfogta az USAF RC-135U felderítő gépét a Földközi-tenger fölött. Csak az időben érkező NAVY vadászoknak köszönhető, hogy a líbiai támadók nem lőtték le.
Az 1986. április 15-én az amerikai légierő F-111-sei és a tengerészet A-6 –osai támadtak líbiai célpontokat. Az A-6-osok földön semmisítettek meg 4 db MiG-23-ast és többet megrongáltak.
1989. január 4-én következett el az egyik leghíresebb összecsapás, melyet a világon szinte mindenütt publikáltak. Ennek során amerikai Tomcat-ek két líbiai MiG-23 MSz-t lőttek le a Szidra-öböl fölött. A publikálás valószínűleg azért vált szükségessé, mert a líbiai vezetés állításával ellentétben, a felvételek jól bizonyították, hogy a provokátor MiG-ek állig fel voltak fegyverkezve.
Ezt követően két légi katasztrófa kapcsán tűntek fel a líbiai MiG-23-sok. 1992-ben Tripoli nemzetközi repterénél ütközött össze egy éppen leszállni készülő utasszállítóval az egyik 23-as, majd 2009-ben a líbiai fegyverkiállításon zuhant le egy. Mindkettő kétüléses, kiképző változat volt.
A 2011-es líbiai polgárháborúban rövid időre mindkét oldalon feltűnt a típus.
Egy a felkelők oldalán harcoló 23-ast, valószínűleg a saját erők lőttek le Benghazi felett. A müezzin az imához használt hangszórókon át hívta fel a felkelők figyelmét az eset után közvetlenül, hogy ne lőjenek a 23-sokra, mert azok az ő oldalukon harcolnak.
Miszráta repterét támadva öt MiG-23-ast semmisítettek meg a francia légierő gépei a földön.
Benghazi fölött áprilisban két, a felkelők oldalán harcoló MiG-23-ast kényszerítettek földre a NATO gépek a repülési tilalom megsértése miatt.
Az évek során a líbiai légierő összesen mintegy 130 db MiG-23 MSz, ML, BN és UB verzióval rendelkezett.