A MiG-23 ismert verziói

Történelem

Je-231 A MiG-23-as prototípusa. A szárny-mozgórészről hiányzott a további modellekre jellemző „farkas fog”.

MiG-23 (Flogger A) A prototípus továbbfejlesztett változata a jellegzetes „farkas fog”-gal, de függesztési csomópontok nélkül.

MiG-23Sz (Flogger A) Az első 60 darabos, csapatpróbára kis szériában gyártott változat, mely továbbfejlesztett hajtóművel rendelkezett, de a Szapfir-23 radar fejlesztésének csúszása miatt még a MiG-21MF radarral és fegyvervezérlő elektronikával volt ellátva.

MiG-23SzM (Flogger A) A második csapatpróba verzió, mely már a Szapfir-23 radarral és fegyvervezérléssel, R-23-as rakétákkal került le a gyártósorról. A törzs alatt középen póttartály számára felfüggesztési csomópontot alakítottak ki. Erősebb hajtóművet, nagyobb szárnyakat kapott, lehajló belépőél nélkül, megnövelt szárnyállítási szögekkel (2°40'-el megnövelve, az új értékek 18°40', 47°40' és 74°40' lettek, ezt nem tüntették fel sehol, a műszereken sem). A függőleges vezérsík nagyobb lett, hátrább került és egy plusz tartályt építettek be a törzs hátsórészbe. Kb. 80-100 darabot építettek belőle, de főleg irányíthatósági és szerkezeti problémák, valamint a radar kiforratlansága miatt csapatszolgálatra alkalmatlannak értékelték.

MiG-23M (Flogger B) Az első szolgálatba állított verzió, mely továbbfejlesztett hajtóművet kapott, a szárny mozgórésze visszakapta a lehajló belépőélet és póttartály hordozására is alkalmassá tették 16°-on. A jobb kormányozhatóság érdekében robotpilótát építettek be állásszöghatároló rendszerrel és új navigációs rendszert is kapott. Fejlettebb impulzusdoppler radarja képes volt már deríteni az alacsonyan, földháttérben repülő célokat is. Beépítésre került passzív célfelderítésre a TP-23 hőpelengátor. Rádiózavarás esetére beépítettek egy adatátviteli rendszert (lazur) amely parancskijelző panelen és a navigációs műszeren jelezte a rávezetési információkat a pilótának. Alapfegyverzetéhez tartozott a 23mm-es kétcsövű fedélzeti gépágyú, 2xR-23-as radarirányítású, vagy infrafejes rakéta, valamint 2xR-60 infrafejes rakéta (később 4 db R-60 lett dupla sínek alkalmazásával) légi harcfeladatokhoz. Földi célok támadásához nemirányított és irányított levegő-föld rakéták, szabadesésű bombák, taktikai nukleáris bombák tartoztak az arzenáljához. 1972-78 között kb. 1300 db készült belőle.

Még akadt megoldandó probléma: a nagy állásszögű repülés továbbra is a gyengepontja maradt, a légiharc rakéták égésgázai gyakran leállították a hajtóművet, a szárny kis szögeken és állítás közben meglehetősen alacsony túlterheléseket bírt, korlátozva a manőverező képességet, valamint a gép karbantartás igényes és nem éppen szerelő barát felépítésű volt.

MiG-23MF (Flogger B) Az M-verzió bázisán épített export változat. Két változatban építették. A Varsói Szerződés tagállamainak építettek szinte azonosak voltak az M-el, míg a másik változatot gyengébb lokátorral és elektronikai zavarvédettséggel ellátva főleg közel-keleti piacra szállították. Magyarország 12db-ot vásárolt ebből a típusból.

MiG-23U (Flogger C) Az Sz-verzió alapján épített kétüléses kiképző változat. A hátsóülés miatt kiépített törzstartály helyett a hátsórészbe építették be egy tartályt az SzM mintájára. A későbbi modellek az M-változat alapján épültek. Az avionika részben az orrba került, így csak a kisebb Szapfir-21 radart építették be.

MiG-23UB/UM (Flogger C) Az U-verzióra nagyon hasonló, kétüléses kiképző gép Tumanszkij R-27 hajtóművel és lokátor nélkül építve. 1985-ig 769 db épült belőle az U-verziók átalakított változatait is beleértve. Magyarország összesen 4db UB-t üzemeltetett.

MiG-23MP/MSz (Flogger E) Mind kettő az M legegyszerűbb export változata volt. (az MP-ből alig készült pár darab) Az MSz gyengébb avionikával és régebbi radarral épült, hőpelengátor nélkül és alapvetően csak R-3Sz, R-13 és R-60 rakétákat tudott hordozni. 1973-78 között gyártották és főleg észak-afrikai és közel-keleti országoknak adták el.

Egyiptom 1979-ben fegyverekért elcserélt egy századnyit ebből a típusból az USA-val és Kínával. Amerikában YF–113 típusjellel repültek, főleg kiképzési céllal. Kína a megszerzett egyedek tanulmányozása után kezdte el fejleszteni J-8 típusú vadászgépeit.

MiG-23B (Flogger F) Az Sz bázisán építtett csapásmérő repülőgép, áttervezett törzs első résszel. Magasabban ült a pilóta a jobb kilátás érdekében, kabinját páncélvédettséggel látták el. Földicél támadását elősegítő célzóberendezést és lézeres távolságmérőt és célkeresőt kapott. Módosították a navigációs és a robotpilóta rendszert a bombavetés pontossága érdekében. Fejlettebb besugárzásjelzőt és aktívzavarót (rádióelektronikai harceszközt) is beépítettek. Ljulka hajtóműve (76,5/110,0 kN) nagyobb fegyverzet mennyiség hordozását tette lehetővé. A törzs hátsó oldalára szerelt két új függesztési ponttal a fegyverfelfüggesztő csomópontok száma kilencre nőt, továbbá a tüzelőanyag rendszert tűzbiztossá tették, semleges gáz rendszerrel. Fedélzeti gépágyút nem kapott, viszont GS-23 konténerek függeszthetőek voltak rá. Főleg nemirányított rakétákat és bombákat- akár taktikai atombombákat is- hordozott. Fő irányított levegő-föld fegyvere a H-23-as rakéta volt, de védekezésre függeszthető volt az R-13 és az R-60-as rakéta is.1971-72-ben 3 prototípus és 24 db sorozat gyártmány készült belőle csapatpróbákra.

MiG-23ML (Flogger G) Az M-ből eltávolítva a hátsó törzstartályt egy könnyebb vadászt építettek. Továbbá módosították a függőleges vezérsík megnyúlt részét. Egy erősebb, R-35F–300 (83,28/128 kN) típusú hajtóművet kapott, kedvezőbb fogyasztással. Aerodinamikailag finomítottak a felületeken az ellenállás csökkentése érdekében. Nőtt a manőverező képessége és a max túlterhelés is. Erősebb radar és hőpelengátor került bele új rádióval és parancsközlő berendezéssel. A navigációs rendszerét is fejlesztették a robotpilótával együtt. Az MLA-val együtt, kb. 1000db épült belőle 1978-ig.

MiG-23MLA (Flogger G) Az ML-k utolsó szériája, mely megbízhatóbb radarral, javított elektronikai zavarvédettséggel és új gépágyú célzóberendezéssel rendelkezett és már R-24 kompatibilis volt. Ebből is két export változat létezett, egy a Varsói Szerződés tagállamainak és egy csökkentett képességű pedig a többi szovjetbarát államok részére.

MiG-23P (Flogger G) Az ML bázisán épített légvédelmi elfogó vadászgép a Szovjet Légierő részére. Parancsközlő rendszeren keresztül irányítható digitális robotpilótával építették, egy jobb radarral, amit kimondottan alacsonyan repülő, főleg cirkáló rakéták derítésére és leküzdésére hegyeztek ki. Hőpelengátort nem építettek rá. Kb. 500 db készült belőle 1978-81-között.

MiG-23bisz (Flogger H) A P-verzió alapján épült, hőpelengátorral és egyesített kijelzővel. (a radar monitor helyett HUD)

MiG-23BK (Flogger H) A B-verzió export változata a Varsói Szerződés államai részére.

MiG-23BN (Flogger D) A B-verzió export változata, de a vadászokból származó R-29-es hajtóművel építették, melyet kismagasságú repülésekre optimalizáltak. Továbfejlesztették a navigációs rendszerét, új avionikát és szárnnyakat kapott. 1985-ig 624db készült belőle.

MiG-23BM (Flogger D) A BK-verzió alapján építették egy jobb célzókészülékkel földicélok támadására és egy digitális harcászati számítógéppel ellátva. A MiG-27 családot erre az alapra építették.

MiG-23MLD (Flogger K) Az ML továbbfejlesztett változata. Egy többfeladatú taktikai vadászgép lett belőle, finomított aerodinamikával, fejlettebb kormányzással és jobb képességekkel nagyállásszögű repülések esetére (pitott csőre örvénykeltő lapokat építettek). A szárny megerősítésével alkalmas lett a gép manőverező légiharcra már 33°-on is. Javítottak a fegyverzet vezérlő rendszeren is, kompatibilissé téve R-73 indítására. Jobb radart, egy új radar besugárzás jelzőt és infracsabda kivetőket is kapott. 1984-ig gyártották. 1982-85 között a gyártott és az ML/MLA átalakítások száma elérte az 560db-ot.

MiG-23R Felderítő változat, melyet nem állítottak szolgálatba.

MiG-23MLGD Az MLD rádió-elektronikai harcra épített változata.

MiG-23K Ajánlás. Az ML-verzió anyahajós változata (törölt program)

MiG-23A Ajánlás. A K-verzió bázisán tervezett AI vadász, AB bombázó, AR felderítő repülőgépek. (törölt program)

MiG-23MD Ajánlás. Az M- verzió továbbfejlesztett radarral felszerelve.

MiG-23ML-1 Ajánlás. Az ML-ből tervezett R100, R69 es hajtóművel ellátott vadász. Létezett egy kéthajtóműves (2xR33) tervezet is. Képessé tették volna a R-146 légiharc rakéta hordozására is.

MiG-23MLK Ajánlás. Az ML 1xR100, vagy 2xR33 hajtóműves tervezete.

MiG-23I Modernizáció, az export változatok feljavítására. A program új radart és R-27, R-77 függeszthetőséget jelentett volna.

MiG-23-98 Modernizáció az MF/MS/ML export modellek feljavítására új radarokkal, új kabinnal, harcászati komputerrel, javított kábelezéssel, új fegyverek hordozására való felkészítéssel.

MiG-23-98-2 Az angolai ML-veziók modernizációs programja a radarok képességeinek frissítésére, amivel újabb levegő-levegő, valamint levegő-föld fegyverek alkalmazására tették képessé.

MiG-23B-98 Modernizációs csomag az export változatú BN-ek átépítésére, mellyel képessé tették volna sisak-célzó alkalmazására R-73-as rakétával, valamint Tv-irányítású levegő-föld fegyverekhez.

MiG-23UB-99 Modernizációs csomag az export UB-k átépítésére.

MiG-23LL A repüléskutató intézet részére a fedélzeti figyelmeztető rendszerek kutatására épített változat.

MiG-24 Export változat

J-8 A MiG-21 és a MiG-23 bázisán újító ambíciókkal épített kínai változat.