A MiG-23 harcászati-technikai adatai

Történelem

MiG-23 Flogger

Harmadik generációs, többfeladatú vadászgép

A nagyközönség előtt először 1967-ben mutatták be, melyet alapvetően a nagy múltú, de időközben kissé elavulttá vált MiG-21-es leváltására szántak.

A képességnövelést a szárny nyilazás változtathatóságával és a hajtómű hatásfokának növelésével óhajtották elérni. Fegyverrendszerét tekintve is komoly elörelépések történtek.

A gyártása során 1985-ig, 4378 együléses és 769 kétüléses készült belőle.

Méretei (ML)

Hossza 17,1m

Fesztáv 7,78-13,97m

Magassága 4,82m

Szárny felülete 27,3m2

Üres tömeg 10800 kg

Normál felszálló tömege 14700 kg

Max felszálló tömege 17800 kg

Normál leszálló tömeg 12000 kg

Max leszálló tömeg 14500 kg

Belső tüzelőanyag tartályok kapacitása 4600 kg

Max függesztmény 3000kg

Hajtóműve – egy darab törzsbe épített R-35-300 axiálkompresszoros, utánégetővel ellátott gázturbinás sugárhajtómű

Max tolóerő maximálon és max forszázson 84/127,5 kN

Max sebesség 11000m-en 2500 km/h 2,35 Mach

Tengerszinten 1350 km/h, 1,1 Mach

Kezdeti emelkedőképessége 230 m/s

Szárny felületi terhelése 420 kg/m2

Tolóerő-súly arány 0,88

Tartós max fordulékonysága 14,1°/sec , míg az elérhető max pillanatnyi fordulékonysága 16,7°/sec

Szolgálati csúcsmagasság 18500m

Hatótáv 960 km maximális fegyverteherrel

Pottartályokkal 2500km

Max túlterhelés +8 g; -4g

Fegyverzet

  • 1x GS-23L 23 mm gépágyú 200 db lőszerrel, kadenciája 3400 lövés/perc, a lövedék kezdő sebessége 715 m/s
  • 2 fegyverfüggesztési csomópont a törzsön és 2 a szárny állórészen, összesen 3000 kg fegyverterhelés részére. (A bombázó változatokon a törzs hátsó része alatt két további csomópont volt, kizárólag bombák függesztésére)
  • Póttartályok függesztésére a törzs alatt és a szárny mozgórészeken volt kialakítva függesztési csomópont. A szárnypóttartályokkal csak 16°-on volt repülhető.
  • R-23(24)R/T közepes hatótávolságú légiharc rakéta (AA-7 "Apex")
  • R-3S, R-13 kis hatótávolságú légiharc rakéta (AA-2 Atoll)
  • R-60 kis hatótávolságú légiharc rakéta (AA-8 "Aphid")

A modernizált változatok hordozhattak továbbá:

  • R-27 közepes hatótávolságú légiharc rakéta (AA-10 "Alamo")
  • R-73 kis hatótávolságú légiharc rakéta (AA-11 "Archer")
  • R-77 nagy hatótávolságú légiharc rakéta (AA-12 "Adder")

A közepes és nagy hatótávolságú légiharc rakétákat a szárny állórészekre függesztették, míg a kis hatótávolságúak többnyire a törzsre kerültek dupla sínekre, bár a szárnyakra is felszerelhetők voltak.

A nem irányított rakétákból hordozhatott 57 mm-es Sz-5 (UB-16, UB-32 blokkban), 80 mm-es Sz-8 (B-8 blokkban) és 240 mm-es Sz-24 rakétákat.

Továbbá a szárnycsonkok alá függeszthető volt az UPK-23/250 gépágyúkonténer is, mely egy 23 mm-es GS-23 L gépágyút tartalmazta 250 lőszerrel.

Földi célok ellen bomba fegyverzetből 100-250-500 kg-os hagyományos-, nukleáris-, napalm-, kazettás bombák voltak függeszthetők.

Irányított levegő-föld rakétaként a H-23-as rakétát alkalmazhatta, de ehhez függeszteni kellett az irányító konténert is (Delta konténer).