A taszári reptér és az ezred története
Az egykori MH Kapos Bázisrepülőtér (hívóneve: „KALAND”)Taszáron, Kaposvártól mintegy 4 Km-re található keleti irányban. 1997-ig adott otthont a 31. Kapos Harcászati Repülőezrednek.
A taszári repülőtér építési munkálatai 1928-ban kezdődtek, a megnyitó ünnepséget 1929. szeptember 1-jén tartották. Az első időszakban csak kereskedelmi repülőgépek használták a repülőteret, melyet 1936-ban adtak át a Magyar Királyi Honvédség részére. Ezt követően a működési területet megnagyobbították, a kiszolgáló épületeket felújították, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. 1939-ig a 3. Harcászati Felderítő repülőszázad állomásozott Taszáron. 1942-ben felújítási munkák kezdődtek annak érdekében, hogy a repülőteret képessé tegyék új típusú repülőgépek – közöttük bombázók – kiszolgálására. A II. világháború idején a német légierő néhány hadműveletet végrehajtott Taszáron, majd 1944 végén a német csapatok megsemmisítették a hangárokat. Később az oroszok elfogadható állapotba hozták a repülőteret, történetesen egy magyar vállalatot alkalmaztak a romok eltávolítására, a repülőtér helyreállítására.
A jelenlegi repülőtér 1949 és 1950 között épült. Az építésben munkaszolgálatosok is részt vettek. Az új létesítményt – az 1950. november 11-én Tököl-Szilágyi telepen megalakult – 50. Vadászrepülő ezred vette birtokba. A honvédelmi miniszter döntése alapján ettől az időtől tartják számon a jelenlegi alakulat történetét.
Az 50. Vadászrepülő ezred kezdetben JAK-11, JAK-9, Z-381, és ARADO-968, valamint JAK-18 típusú gépekkel rendelkezett. Az utóbbi típus éjszakai repülés végrehajtására is alkalmas volt. 1952-ben MiG-15, 1955 nyarán MiG-17PF, 1960-ban MiG-19PM, majd 1962-től az akkor korszerűnek mondható MiG-21 különböző modifikációit rendszeresítették.
1983-ban települt a taszári repülőtérre a 101. Felderítő repülőszázad állománya. Azon az őszön érkeztek meg szállítógépeken a SZU-22M3 típusú repülőgépek.
A gyakori típusváltások minőségi fejlődést is jelentettek. A repülőgépvezető, megfigyelő, műszaki és egyéb kiszolgáló állomány folyamatos képzését, átképzését tették szükségessé. Az egység kiemelkedő eredménnyel hajtotta végre a harckiképzési és harckészültségi feladatokat, amit a különböző gyakorlatokon, lövészeteken elért eredmények is igazolnak.
Az ezred napja 1989 óta november 11-e.
Az ezred szervezete és fegyverzete többször átalakult. A feladat azonban változatlan maradt: Dél-nyugat Magyarország légterének védelme.
A délszláv válság kirobbanásának időszakában Taszáron a 31. Kapos harcászati repülőezred néven ismert egység teljesített szolgálatot. Az ezred két harcászati repülőszázaddal (Boszorkány, Turul) és egy felderítő repülőszázaddal (Fürkészdarázs) rendelkezett. Ez az időszak a hajózó és kiszolgáló állomány részéről egyaránt kiemelkedő helytállást igényelt.
Az országgyűlés 1995. november 28-i határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a délszláv válság rendezésében közreműködő IFOR erők Magyarország területén átvonulhassanak és állomásozhassanak. A Magyar Honvédség az IFOR erők tevékenységét a taszári repülőtér létesítményeinek igény szerinti átadásával, a repülő harckiképzés felfüggesztésével, az ezred békeműködésének korlátozásával segítette.
A magyar Honvédség parancsnokának intézkedése alapján 1995. december 8-án megkezdődött az ezred repülőgépeinek áttelepítése Pápa repülőtérre. A 31. Kapos harcászati repülőezredet a Magyar Honvédség parancsnoka 1996. december 15-én a hadrendből kivonta, majd 1997. április 30-i hatállyal megszüntette. Ezzel egy időben jogutódként megalakította a MH Kapos Bázisrepülőteret.
Az alakulat szoros együttműködésben dolgozott több területen az SFOR alakulatokkal:
· a kapuknál, s valamennyi áteresztő ellenőrző ponton,
· USAF légiforgalmi irányító szolgálatában
· az SFOR repüléseihez szükséges meteorológiai biztosításban,
· a tűzoltó szolgálat ellátásában
· USAF és magyar repülőgépek biztonsági őrzésében,
· MP szabályoknak megfelelő őrzés-védelem ellátásában,
· valamint gyorsreagálású feladatok végrehajtása területeken
2004. Június 30-án az amerikai zászló ünnepélyes levonásával véget ért az első, a Varsói Szerződés egyik tagállamának a területén létesített NATO katonai bázis története. A sikeres boszniai és koszovói misszió, és az ebből következő, a katonai jelenlét szükségtelenné válása a térségben nem indokolta a továbbiakban a bázis igénybevételét.
Az egység 1952 óta rendelkezik csapatzászlóval. A jelenlegi csapatzászlót 1991. november 11-én az alakulat megalakulásának 41.évfordulóján a honvédelmi miniszter engedélyével Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata adományozta.
Az alakulat kezdeményezte a Corvin Alapítvány létrehozását és működtetését, amely a katasztrófát szenvedett társak emlékét hivatott őrizni és a hátramaradt hozzátartozókat kívánja segíteni. Az alapítvány célul tűzte ki a magyar és nemzetközi katonai repülőtársadalom kapcsolatainak bővítését, fejlesztését.
