A pápai repülőtér története

Repülőterek

A MH Pápa Bázisrepülőtér (hívóneve: „PÁRDUC”) Pápától 4 Km-re található, az egykori 47. Pápa Harcászati Repülőezred otthona.

A repülőtér építési munkálatai 1935-ben kezdődtek el, átadására 1936-ban került sor.
1937-ben Pápára települt a Légügyi Hivatal két bombázó százada JU-86 típusú repülőgéppel. 1939. október 1-jével megalakult és Pápára települt a Magyar Királyi 1. Ejtőernyős század, majd megszervezték a Vitéz Bertalan Árpád Ejtőernyős Zászlóaljat.

A repülőteret a II. Világháború alatt különböző német és magyar repülő kötelékek használták. 1944-45-ben a pápai repülőtér volt a Királyi Légierő legnagyobb repülő bázisa. 1945-től 1958-ig a volt szovjet légierő repülő alakulatai használták a repteret.

1958-ban a 47. Harcászati Repülőezred nevet felvevő magyar repülőalakulat került a pápai repülőtérre. Az alakulat szeptember 21-ig teljesített szolgálatot ezzel a hadrendi névvel, közvetlenül az Országos Légierő Parancsnokság (OLÉP) alárendeltségben. Még ebben az évben megérkezett az első MiG–21F–13-sorozat az alakulathoz, ahol azonnal megkezdték a típusátképzést.

Tizenhárom évvel később, 1974-ben az ezred befejezte az átfegyverzést MiG–21F–13-ról MF-re, majd négy évvel később, 1978-ban két századot MiG–21bisz-ekkel, majd 1979-ben egy századot MiG–23MF-ekkel szereltek fel.

1984-ben megkezdődött a futópálya teljes felújítása, ezért a teljes ezred (három század) áttelepült a mezőkövesdi és a szentkirályszabadjai katonai repülőterekre. A rekonstrukciót befejezve a gépek visszatelepültek, a reptér visszaállt a korábbi üzemre.

Három évvel később, 1987-ben Kup falu mellett elkészült az Egyesített Harcálláspont, amely magában foglalta az ezred megfigyelői, valamint repülésirányítói szolgálatát és a légtérellenőrző zászlóalj harcálláspontjait. Egyben a Légierő Vezérkar tartalék harcálláspontjául is szolgált.

A rendszerváltozást követően 1992-ben az ezred felvette az MH 47. Pápa Harcászati Repülőezred nevet és így teljesített készültségi szolgálatot a repülőtéren. 1995. szeptember 1-jén Keleti György honvédelmi miniszter jelenlétében a kecskeméti katonai repülőtéren ünnepélyes keretek között hadrendbe álltak a MiG-29-esek és kivonták az állományból a MiG–21MF-eket, melyek késöbb Pápára repültek. 1997. március 1-jén a MiG–21MF, a MiG–23MF és a Szu–22 M3-as gépeket vonták ki a hadrendből. (utóbbi típus a taszári repülőtér bezárása miatt került Pápára). A haderőcsökkentés és átszervezés miatt 2000. augusztus 24-én ünnepélyes keretek között az MH 47. Harcászati Repülőezred gépállományát kivonták és a MiG–21bisz-ek utolsó, búcsúrepülését követően a teljes gépparkot leállították. Egy szűk évvel később, 2001. június 30-án az ezred is megszűnt. A 61 éves repülőtéren az ezred 120.488 órát repült.

Még ebben az évben, július 1-jén megalakult az MH Pápa Bázisrepülőtér.

A repülőteret az NSIP (NATO Security Investment Programme) segítségével kezdték el modernizálni. Négy évvel később, 2005. február 23-án befejeződött a Légiforgalmi Irányító Központ épületének teljes felújítása. Az átadásig kiépítették a BAK–12 típusú vészelfogó rendszert, kibővítették a futópálya végbiztonsági zónáit, felújították a pályaburkolatokat és felületi jelzésrendszereket. Folyékonyoxigén-töltő állomást, hajtóművező, átfegyverző és új repülőgéptároló zónákat építettek ki. STANAG-szerinti fényrendszerekkel látták el a teljes repülőteret. Egy 2400 vasúti folyóméter hosszú vágányt is kiépítettek, illetve a híradás-közlő rendszerek is felújításra kerültek. Szeptember 26-án a „bázisrepülőteret” ünnepélyes keretek között átadták, megnyitották a katonai légiforgalom számára. A megnyitó ünnepségen a Magyar Légierő összes merevszárnyú repülőgéptípusa leszállt a pályára. A területén elhelyezett, kivont katonai repülőeszközöket napjainkig a repülőtér területén tárolják.

A 2005-ben átadott könnyűszerkezetes légijármű-javító hangár épületében a Nyugat-magyarországi Légi Kutató-mentő szolgálat repülőeszközeit helyezték el.

2006. szeptember 12-én tizenhárom NATO-tagország szándéknyilatkozatot (Letter of Intent, LOI) írt alá a szövetség légiszállító kapacitásának bővítésére, melyet később további tagországok is aláírtak (véglegesen tizenöt NATO-tagország és két partnerségi tag). A tervezet szerint 4 darab C–17 Globemaster III típusú nehéz teherszállító repülőgépet üzemeltettek volna közösen, az üzemeltető repülőtér későbbi kiválasztásával. A NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség keretében végül 3 darab beszerzéséről döntöttek. A tenderező repülőterek a pápain kívül, a németországi Ramstein-i légibázis és a romániai Konstanca-i repülőtér voltak. A repülőtér képességeit demonstrálandó, 2007. augusztus 27-én az MH PRT 3. váltásának kb. 30 tonnányi eszközállományát erről a repülőtérről szállították ki Afganisztánba egy, az USAF által felajánlott C–17-es segítségével. A repülőgépek beszerzését és működtetését előkészítő munkacsoport 2007. november 16-án hirdette ki, hogy a nyertes pályázat a magyar MH Pápa Bázisrepülőtér lett.

A három teherszállító gép kiszolgálásán egy 150 fős többnemzetiségű állomány dolgozik a repülőtéren a Honvédség 340 fős állománya mellett.